
			     A n, mint vegylet

  A Homo Sapiens fosszilis egyik izomerje.  A Fldn igen elterjedt, a dli
szlessg 60. foktl az szaki szlessg  83. fokig  kb. 2.500.000.000-ot
tallhatunk belle, s elssorban kirakatok, ruhzak krnykn.
  Ellltsa:	igen bonyolult biokmiai mdszerrel,  mely hasonlt a frfi
nem izomer gyrtsi mdjhoz. A reakciegyenlettl s az brktl helyhiny
miatt most taln tekintsnk el.
  A legrgebben ismert szerves anyag.  Valahol mg a fa tetejn fedezte fel
valamelyik kmikus, felismerte eme rdekes kpzdmny felbecslhetetlen je-
lentsgt.  A n sokig mg a lombok kztt volt megtallhat, ksbb, kb.
1 milli vvel ezeltt lejtt a fldre s kt lbra llt.
  Fizikai jellemzi:  - Nagysga 160cm krl mozog, tmege 55-60 kg. Szer-
kezete felettbb bonyolult, szrazanyag-tartalma 34%, a tbbi HO. Szne: a
vilgos rzsaszntl a barnn t a feketig.Halmazllapota: 20 C-on szilrd.
  Biolgiai hatsa: Kismrtkben gygyszer, nagymrtkben orvossg.  Nlk-
lzhetetlen a frfi szervezet szmra.


  Kmiai tulajdonsga:	Vzben s alkoholban nem, savban, lgban s j tr-
sasgban kitnen olddik.   Ltszlag nagyon kicsi a vegylsi hajlama, de
ha lehmozzuk rla burkolfellett,igen reakcikpess vlik. Ebben hason-
lt a ntriumhoz, mely szintn akkor reagl, ha oxidrtegt lekaparjuk.Igen
drga vegylet.   Erre bizonytk, hogy egyes rusthelyeken rnknti ra
500 s 10000 Ft kztt mozog - anyagi minsgtl fggen.
A tudomny mg nem fedezte fel tkletesen minden tulajdonsgukat,  sok mg
a ? megismersket illeten.A vilgmindensg legkiszmthatatlanabb kpzd-
mnye, az Isten sem ismeri ki magt rajta.
  Mg valamit az rtalmairl:  Egyes esetekben az egy szrkellomnyra ne-
gatvan hat, magyarul az ember agyra megy.  Ha ellenkeznk vele, heves ri-
kcsolsba kezd, mely maradand krosodsokhoz vezethet. Ha sokat nzzk,az
is kros, hiszen kiesik a szemnk.
  Teht: Csnjn bnjunk a hlgyekkel!